A mennyezeten, ha csak egy lámpa elhelyezésére van lehetőség, akkor lehetőleg középen. Vegyük figyelembe, az ablak ront a fényviszonyokon, ha besötétedik, viszi a fényt. A világos fal – ami jelen esetben csempe, egy fényvisszaverő felület, a fehér mennyezet szintén. A sötét burkolatok és az ablakfelületek a fényelnyelő hatásúak.
A fürdőszoba m2 alapterületéből indulunk ki, ehhez szabjuk a lámpa fény-kibocsájtását. Ha beépített ledes megoldásban gondolkodunk, melynek a fénye fix, fontos pontosan eltalálni a fényszükségleteket; ha pedig cserélhető izzós, azért, mert az izzóknak /legyen az akár E 27, E 14, GU 10, G9 foglalatú/ adott egy maximális fény-kibocsájtása. Szintén számításba kell venni, amikor a helyiség belámpázását nézzük. Persze az egyéni fény-igényünk mellett, ami szintén eltérhet!
Ha lehetőség van rá, a sarkokat – ahol többnyire a zuhanykabin, fürdőkád, esetleg WC helyezkedik el –, külön fénnyel lássuk el. Helyi mennyezeti megvilágításra gondolok, mely lehet süllyeszthető – amennyiben a gipszkarton süllyesztés megengedi – hogy az izzó 8-10 cm mélységben szellőzni tudjon. A szellőzés az üzembiztonság és a hosszú üzemidő miatt nagyon fontos. Hiányában pl. ha a szigetelés nem engedi, inkább mellőzzük a süllyesztést!
Ami még lényeges, az a fény színe. Fürdőszobában lehetőleg természetes fehér: NW 4000 K legyen a világítás, ez a színazonos, fotós fény, ami a leghitelesebben adja vissza a színeket.
A tükör világítása egy külön fejezetet érdemel, ezért egy külön cikkben később visszatérünk rá. A fényszín itt is azonos, hogy összhang legyen a fürdőszobában. Fontosnak tartom, hogy minden világítás színét egyeztessük. Amennyiben a tükörnél, a mennyezeten és a sarkokban is kigondoltuk az ideális megvilágításokat, törekedjünk arra, hogy azonos legyen a fényük. Ne csak a leírások alapján válogassunk, próbáljuk is ki! Eltérések lehetnek különböző gyártók azonosnak jelölt termékei között. Nem túl elegáns, sőt kifejezetten zavaró is lehet, ha eltérő színű fénnyel világítanak.